" Megtudtam, hogy a gyerek a fantáziáját használja, és az a dolgom, hogy véget vessek ennek."

Az idézet Alex Wipperfürth: Eltérített márkák, című könyvéből van, ő ezt (kapaszkodj meg) a Simpson család Sintér igazgatójától idézi.
S mennyire igaz e gondolat napjaink marketingjére!
A mai játékokhoz már nem kell annyi képzelőerő, mindent készen kapnak.
Egyik nap betértem egy Regio játékba, és egy doboz gyurmát szerettem volna venni. Ők csak PlayDoh-val tudtak szolgálni. Hiába mondtam, hogy én az ismerősöm gyerekének szimpla gyurmát szeretnék venni. Olyat az ország legnagyobb játékláncában nem lehet kapni, csak azt a fajtát, ami neon színű, és kész formák vannak hozzá, eleve ilyen speciális tartóban van.
A Barbie babákhoz berendezett gardrobe szekrényt lehet venni, és a robotembert se építőkockából kell már építeni. Hol van már az az idő, mikor magunk vagdaltuk a lyukas zokniból a barbieruhát- és milyen jó móka volt!
Próbált valaki régi típusú, vödrös Legót venni? Nincs! Nagyon-nagyon elvétve kapni csak itthon. Előre kialakított célra lehet csak építőkockákat venni, már a boltban döntsd el, hogy a gyereked tűzoltóautót, vagy póniistállót építsen.
A legtöbb játék mégcsak véletlenül se kompatibilis egymással, hogy nehogy a gyerek az alapfelszereltéségen túl kombinálni tudja a játékokat...
Drága de használhatatlan kategóriába rengeteg dolgot tudnék felsorolni...

Hova lett a fantázia? Miért kell kész dolgokat tenni a gyerekek elé?