Bevásárlóközpontokban, áruházakban bele-bele botlunk pletykálgató kóstoltatókba, állva alvó szórólapozókba, pudingospohárba égő jelmezbe bújtatott emberekbe.
Az ember igen könnyen ítéli meg a márkát a promóciói alapján; bennem mindig felsejlik a gondolat, hogy vajon ők tényleg ezt akarták sugallni, ezt akarták mutatni a márkából?
Nem vagyok guru, se tanácsadó (ezért nem foglalom pontokba:D) , de eleget láttam már, most elmélkednék egy kicsit:
Általános hibák:
Szar a szórólap: (lejárt, gagyi a minőség, paintben összevagdalt, igénytelen anyag, de van belőle 30 000 db raktáron, Sanyi hozz két zsugorral) de kirakom, hogy legyen valami itt a csinoska mellett.
Inkább ne! Ha az emberben 'jajdeszarulnézki' érzés marad meg a márkádról, az nem biztos, hogy jó neked.
Rossz a helyválasztás: ahogy nincs értelme közösségi oldalon nagymamatelefont reklámozni, úgy Tescoban/Auchanban sincs értelme Avon/Oriflame tagtoborzásnak.
Gondolom a szervezőknek se nehéz rájönni, főleg fiatal, nagy ismeretségi körrel rendelkező nőket érdemes ilyen tevékenységre rábeszélni. Nem sztereotípia csupán: a csapatokban vonuló 20-asok nagyobb arányban fordulnak elő plázákban, mint a hipermarketek kasszasorain.
Nem megfelelő a hostess: ha már magán a szórólaposztón, joghurtkóstoltatón is látszik, hogy unja az egészet, kérdésekre nem tud/nem is akar válaszolni, az régen rossz kezdésnek. Itt szerintem érvényesül a mindent, vagy semmit elv: vagy válogasd őket gondosan, és fizesd meg őket rendesen, vagy használj dublőrt: inkább tegyél ki egy állványt szórólapokkal megrakva. Egy csámcsogva rágózó, üvöltő rockzenét hallgató szórólapozó, kóstoltatás helyett shoppingoló hostess nem lendíthet sokat a terméked eladásán. 
Gagyi a jelmez: nem biztos, hogy jó az neked, ha az emberek masszív röhögésbe kezdenek a jelmezes emberkéd láttán, hidd el! Érdemes végiggondolni, hogy vajon tényleg szeretnénk-e üvöltve menekülő, görcsösen síró gyerekeket látni, ha 1-1 gyerekrendezvény szponzorációjaként cégünk jelképét, bizonytalanul imbolygó oroszlán-embert viszünk a helyszínre. A fenti képen látható Danone-ember, bár sok embernek okozott behuggyozásos, könnyeket fakasztó nevetést, nem tartom valószínűnek, hogy túl sok pudingot eladott.
Attól, hogy egy reklámhordozó új, körülményes kezelni, (és gondolom rohadt drága), még nem biztos, hogy az egy életképes reklámhordozó. Az újraértelmezett szendvicsemberke nem biztos, hogy jó szendvicsemberke (főleg, hogy hátulról egy szimpla űrlény)
Rossz az időzítés: 
megtörténhet, hogy az emberekből szánakozást vált ki, ha decemberben a fotocellás bejárattól alig pár méterre egy harisnyába, kisszoknyába, balettcipőbe öltözött pillangókisasszonyt teszel. Bemegy az ember nagykabátban, és ottáll egy tündér jéggéfagyva. Milyen seggfej cég kényszerítheti ilyen ciki helyzetbe ezt a szerencsétlen leánykát? -merülhet fel a kérdés sok vevőben. Ez nem vet rád túl jó fényt, ugye...
Szórólap a piroslámpában: hirtelen azt se tudod eldönteni, egy büdös csöves jött megint aprót kunyerálni, vagy egy, a nap folyamán alaposan összekoszolódott, az évszaknak megfelelően összefagyott, vagy megpörkölődött diák akar rádsózni egy darab papírt. Miért vennéd, amit reklámoz?
(Az már nem is mondom, hogy tilos...)
Szórólap az szélvédőre:
Ha fúj a szél, az egész város tele lesz a papíroddal.
Ha eltakarja a parkolójegyet, csuklani fog a diák, mert indulhat a bürokrácia.
Ha nem veszi észre, mielőtt beszáll, csuklani fogsz, mert ki kell szállnia, hogy leszedje.
Ha esik az eső, édesanyád is csuklani fog, és a szélvédőre nőt papírok számával arányosan nő a fakkolós bejövő hívásaid száma is. Ez szintén nem túl pozitív, ugyebár...
Összefoglalva, jól gondold át, hogy mikor, hol, és milyen formában akarsz ilyen jellegű szolgáltatással lendíteni az eladási mutatóidon, mert bár a jó promóció szép növekedést tud produkálni rövid, esetleg középtávon, de egy átgondolatlan lépéssel nem csak a járókelőknek okozhatsz egy mókás napot, hanem a márkád értékének is adhatsz egy nagy-nagy seggberúgást ( hosszútávon is akár)!
Javaslom, promóciótervezésnél vegyük jobbkezünkbe a józan paraszti eszünket, balkezünkbe a 'szemeinket' és próbáljunk olyat létrehozni, ami mi magunknak is tetszene, minket is vásárlásra (és nem nevetésre,vagy szánakozásra) bírna adott esetben.
Ha nem akarjuk zsákszámra az ablakon kiszórni a promotálásra szánt pénzt, a marketingbüdzsé felhasználásának van ésszerűbb módja is.
